Utolsó találkozásom Ternyák Zolival

Utolsó találkozásom Ternyák Zolival

1990 Ternyák Zoli csokorral.1Éppen a minap egy hihetetlen találkozást éltem át a Vegacity étteremben. Éppen a kislányommal tértünk be egy mákosnudlira, ami a kedvencem, mikor könnybe lábadt szemekkel odalépett hozzám egy nő azzal, hogy ő Ternyák Zoli húga, Ternyák Edit. Patakokban folytak a könnyei. Edittel ez volt a mi első találkozásunk. Elmeséltem neki utolsó találkozásomat bátyjával. Ternyák Zoli a kilencvenes évek legendás színésze volt, aki “engem” alakított a Hoppárézimi színdarabban.

 

h3 600A facebookon Szabán Vanda írta nekem ma a következőket: „Kicsi voltam, a tv-ben adtak egy színdarabot, ami nagyon tetszett! Egy fiú volt benne, aki a kerekesszékével küzdött. És vívódott a külső és belső világával. Ennyire emlékszem. Ha jól tudom, az a darab a Te könyvedből született. Ez lehetséges? Mindig oda akartam menni könyvet dedikáltatni Hozzád, de eddig ez nem valósult meg, pedig ezt mindig meg akartam kérdezni!”

 

AHzimiszíndarabplakátjaaMadáchKamaraSzínházbejáratában1990Igen, ez a HOPPÁRÉZIMI című színdarab többszázezer embert megérintett a kilencvenes években, mikor a televízióban többször is sugározták. Akkor még csak 3 tévéadó volt, ezért 100 % a többszázezer néző. Ehhez képest eltörpül az a szám, ahányan a könyvemet olvashatták, mert a Hoppárézimi “csak” 100 000 példányban jelent meg eddig, és bár szinte minden könyvtár tart belőle, ahonnan rendszeresen kölcsönzik azóta is, azért a színdarabot egész biztosan többen látták. És bár a színdarab bemutatója (1990) és a tévéközvetítések (1991, 1992) óta már eltelt 25 év, nagyon sokan emlékeznek rá a mai napig is.

 

1990 09 09 Madách 600Könyveim szerkesztője, Mészöly Gábor, színházi dramaturg lévén már a könyv szerkesztésekor, 1986-ban játszott a történet színrevitelének gondolatával. Ám mivel a HOPPÁRÉZIMI című könyv bombasztikus sikerét követően (1987) folytatódott a történet, mely Kitiltottak címmel 1989-ben megjelent, Mészöly Gábor végül is e két könyv motívumainak felhasználásával írta meg színdarabját. A HOPPÁRÉZIMI színdarab Madách Kamara (ma Örkény) színház–beli premierjekor én 20 évesen nézhettem végig, ahogy Ternyák Zoli engem alakít, és a darab végén dübörgő tapsvihar közepette engem is felhívott a színpadra meghajolni Mészöly Gáborral együtt. Semmihez sem hasonlítható élmény volt!

 

Legelső találkozásunk

Legelső találkozásunk

A darab szövegkönyvének írásába nem voltam bevonva. Először a főpróbára hívtak be. Viszont 1990 tavaszán, vagy nyarán eljött hozzám Horesnyi Balázs díszlettervező és Ternyák Zoli színész, akinek megmutattam és videókazettára felvettem a legelső videófelvételt, ami rólam készült. Mutattam neki, hogy hogyan jártam, hogyan mozogtam, hogyan nevettem, hogyan artikuláltam. Utána már csak novemberben találkoztunk a főpróbán.

 

26szinhazHuszti Péter, a HOPPÁRÉZIMI rendezője azt nyilatkozta a tévének, hogy csak azért vállalta el a rendezést, mert tudta, hogy Ternyák Zolit kölcsön tudja kérni a Katona József színházból, mert ezt ilyen hitelesen egyedül ő képes eljátszani. A színdarab 70 előadást élt meg, amiből én legalább 50-szer láttam, s szinte minden előadás után gratuláltam Zolinak. Sokat beszélgettünk, de nem alakult ki szorosabb barátság köztünk. Pár évvel később, 1994-ben, mikor egy nagyobb lélegzetű tévéfilm készült rólam a Ki tud róluk?-sorozatban, ismét eljött hozzám, és kamera előtt beszélgettünk. Sőt, eredetileg úgy volt, hogy annak a riportfilmnek ő mondja fel az általam írt szövegét hangszalagra, azonban ez sajnos nem valósult meg. Mert…mert nem volt rá képes.

 

1990 HZIMI zz és Ternyák közös kép döntött.400Legközelebb csak 2002-ben értesültem arról, hogy Zoli kórházba került, eszméletlenül fekszik az OORI-ban, ahol 1985 májusától 1986 január végéig én rehabilitálódtam. Azon nyomban odamentem, és igen sokkoló volt számomra belépni ugyanabba a kórterembe, ahol én feküdtem, s ahol több hónapi fekvés után először ültettek ki tolószékbe. Az valami kínok kínja volt! Rettentően gyűlöltem a tolókocsit, és gyűlölöm a mai napig is. Minden célom az volt, hogy kikeveredjek belőle! Mészöly Gábor jól láttatta a HOPPÁRÉZIMI színdarabban ezt a küzdelmet. Ternyák Zoli pedig kitűnően játszotta el. Engem viszont nagyon feszélyezett, hogy Zoli a színdarabban tolókocsiban ül, mert én nem tudok elvonatkoztatni attól a mai napig sem, hogy mekkora kín tolókocsiban ülni.

 

20020604 ZZ+TZDe Zoli most nem tolókocsiban ült, mint a HOPPÁRÉZIMI színdarab első felvonásában, hanem eszméletlenül feküdt, mint a HOPPÁRÉZIMI színdarab első jelenetében. Nyugodt volt az arca. Nyugodt és szép. Mintha aludna. Zoli barátnője, Móni, akivel együtt érkeztem, lefotózott minket. És én ezt a képet még soha senkinek se mutattam meg. Zoli következő évben meghalt. Nem tért magához többé. A temetésén ott voltam. Ott találkoztam ismét Huszti Péterrel, a Hoppárézimi színdarab rendezőjével, színdarab-béli szüleimmel, Bencze Ilonával és Horesnyi Lászlóval, többi színész kollégájával, akik mind tudták, hogy az ország egyik legnagyobb színésze volt Ternyák Zoli, de csak volt.

 

Felhő a Gangesz felett

Felhő a Gangesz felett

Aztán pár éve az interneten belebotlottam egy filmbe. Felhő a Gangesz felett. Ismét csak azt kell, mondjam, sokkolt Zoli hiteles előadásmódja, amivel tulajdonképpen a saját életét játszotta el! Zoli életét végigkísérték az öntörvényű életmódjából fakadó botrányai – így a drogfüggő lecsúszását bemutató film főszerepét mintha személy szerint rá írták volna, ezért olyan kétségbeejtően professzionális az alakítása. Ternyák Zoli szerintem teljesen összekeverte a színjátékot az élettel! Mert ezután pontosan úgy halt meg, mint ahogy a HOPPÁRÉZIMI színdarab első jelenetében feküdt a kórházi ágyon. Azonban ez az előadás sohase fejeződött be.

 

A Felhő a Gangesz felett bemutatójakor már eszméletlenül feküdt a kórházban. Negyven éves se volt még. Posztumusz elismerték, hogy ő volt a legjobb színész.

Submit a Comment

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>